Mind három üzletünk /étterem, kávéház, vendégház/ egymás mellett, Szekszárd város szívében az óvárosi részben található, mely egyben sétáló utca is. Így gyalogosan valóban 3-5 percnyire vagyunk a város számos nevezetességétől.

Garay János szobor, Garay tér

Garay János költő, író, újságíró és szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1812. október 12-én született. Első műve, a Csatár című hősköltemény, Augusz Antal és Bezerédj István támogatásával 1834-ben jelent meg. Legismertebb művének fő alakja Háry János (Az obsitos).

Vármegyeháza + Borkút a kertben

Az 1828-33 között Pollack Mihály tervei szerint emelt, klasszicista stílusú épület belső udvarán az 1061-ben I. Béla király által alapított bencés apátság romjait találjuk. Az épületben a régi megyeháza világát bemutató kiállítás, a levéltár, a Liszt Ferenc emlékkiállítás, a Mattioni Eszter kiállítás (festmények és hímeskövek), valamint az Esze Tamás emlékszoba tekinthető meg. Az épület külső udvarán található a pajzán, szoborkompozíciós Borkút Baky Péter és Szatmári Juhos László alkotása. A Borkútból neves alkalmakkor (illetve előzetes kérésre) kiváló vörös- és fehérborokat csapolhatnak a vendégek.

Római Katolikus templom, Közép Európa legnagyobb egyhajós temploma

A történelmi főtér közepén áll az 1802-1806 között épült késő barokk, Urunk mennybemenetele templom, Közép-Európa legnagyobb egyhajós római katolikus temploma. Thallher József udvari építész tervezte. Belső terében Stephan Durlach oltárképe a feltámadást, Joseph Schmidt bécsi akadémikus festő képei pedig Jézus életét jelenítik meg születésétől feltámadásáig. Az 1800 körül készült berendezés - a főoltár, a két mellékoltár, a szószék - copfstílusú. A díszes üvegablakok Wosinsky Mór szekszárdi plébános kezdeményezése nyomán készültek 1905-ben, a felszentelés centenáriumán. Húsz évvel később galambokat füstölő gyerekek végeztek akaratlan átalakítást: a torony leégett, s 1926-ban mai formájára építette át Diczenty László szekszárdi építész.

Szent Háromság szobor

A város legrégebbi szobra 1753-ból. Az 1738-40-es nagy pestisjárványra emlékeztet. Alkotója ismeretlen, stílusa barokk. Ehhez nagyon hasonló pestisoszlop áll a temesvári főtéren, amiből esetleg az alkotók azonosságára lehet következtetni.

Petrits mézeskalácsos Ház – múzeum

Szekszárdon, a Munkácsy u. 9/b szám alatt 2003. július 6-án nyílt meg a "Mézédes Emlékeink" címet viselő Mézeskalács Múzeum. A múzeumban bemutatásra kerülnek a cukorka-, a mézeskalács-készítés, a gyertyaöntő mesterség eszközei és a Petrits család története.

Babits Mihály szülőháza, Emlékmúzeum mellette

A házat Babits Mihály anyai nagyapja, Kelemen József vásárolta meg 1855 körül, azután közel száz évig állt a család tulajdonában, 1952-ben államosították. Az első kiállítást Illyés Gyula nyitotta meg 1967-ben, s a költő születésének centenáriumán, 1983-ban vált az egész ház múzeummá.

Mészöly Miklós Múzeum, Irodalom Háza

Szekszárd főteréről rövid sétával érhető el a Séd patak kanyarulatában, Babits Mihály szülőháza szomszédságában, a szecessziós homlokzatú földszintes polgárház, az Irodalom Háza, benne a Mészöly Miklós Múzeum. Mészöly Miklós (1921-2001) hagyatékának jelentős részét özvegye, Polcz Alaine 2003-ban az író szülővárosának, Szekszárdnak ajándékozta.

Bár nem nevezetesség, de nyári időszakban nagyon hangulatos a szekszárdi piac.